Esplanade du Trocadéro, egy erkély a Párizsi Torony fölött

A Trocadéro sétány a Chaillot-palota két szárnya között helyezkedik el. Innen lehet megközelíteni, akár a Trocadéro tér felől („hátulról”, amelyiket 1978-ban hivatalosan Trocadéro- és November 11. térre neveztek át), akár a Trocadéro-kert felől, a párizsi torony irányából. A torony kivételes kilátása miatt a fotósok körében rendkívül népszerű hely, mind a hivatásosok, mind a amatőrök körében.
Egyedülálló erkély a „Vasasszony”, a párizsi torony üdvözlésére A túlsó parton, a Szajna túlsó partján, mintegy 250 méterre, ott magasodik a párizsi torony. Közte a léna híd választja el őket. A hatalmas, 1930-as évekbeli emblémának számító Chaillot-palota két szárnya határolja a Trocadéro sétányt. Lent, a lágy lejtésű teraszok és a kert, amelyeket kaukázusi diófák és százéves mogyorók szegélyeznek, aranyozott bronzszobrokkal vannak tele. Sétafik, görkorcsolyázók és gördeszkások cikáznak a nagy medence huszonkét vízköpője között, Apollón és Héraklész tekintetének kereszttüzében, akik egymással szemben állnak.
A „Trocadéro sétány” név eredete A Trocadéro sétányt a Chaillot-palotával együtt a 20. század közepén, 1937-ben rendezték be, az 1937-es világkiállítás alkalmából. A „Az emberi jogok tere” elnevezést később, 1985-ben adták hozzá, François Mitterrand francia köztársasági elnök kezdeményezésére.
A Trocadéro története és sétánya 1940-ben, látogatása során Párizsban, Adolf Hitler is áthaladt a sétányon, ami világhírű fényképet eredményezett (lásd csatolt galéria). Az „Az emberi jogok tere” nevet 1985-ben kapta, hogy emlékeztessen arra, hogy a Chaillot-palotában, a Trocadéro tér alatt tartották 1948. december 10-én az ENSZ közgyűlésének ötödik ülését, ahol elfogadták az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát. A tér bejáratánál 1985-ben elhelyezett emléktábla hirdeti, hogy „az emberek szabadon születnek és egyenlő jogokkal rendelkeznek” (az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatának első cikkelye). 1987. október 17-én, Joseph Wresinski atya kezdeményezésére egy második táblát helyeztek el a tér másik végén. A következő felirat olvasható rajta:
„1987. október 17-én emberi jogvédők és szabadság harcosaiból álló csoport gyűlt össze ezen a helyen. Tiszteletüket fejezték ki az éhezés, az ismeretlenség és az erőszak áldozatainak. Megerősítették meggyőződésüket, hogy a szegénység nem elkerülhetetlen. Szolidaritásukat fejezték ki mindazokkal, akik világszerte harcolnak ellene. Ahol embereket a nyomorba kényszerítenek, ott az emberi jogokat megsértik. Kötelezettségünk, hogy egyesüljünk és tiszteletben tartsuk őket. – Joseph Wresinski atya.” A szegénység elleni világnap létrejöttét, amelyet minden évben október 17-én ünnepelnek, ennek a táblának az avatása köti össze. Az ENSZ közgyűlése a szegénység felszámolásának nemzetközi napjaként ismerte el. A kultúrában a Trocadéro tér gyakran jelenik meg Georges Franju 1960-ban bemutatott *Les Yeux sans visage* című filmjében ezen a téren sétál egy fiatal lány, mielőtt találkozik Edna Grüberg-gel a Trocadéro téren lévő kávéházban. Philippe de Broca 1964-ben bemutatott *L’Homme de Rio* című filmjében egy jelenetet forgattak itt. Jean Yanne 1974-ben bemutatott *Les Chinois à Paris* című filmjében egy olyan ünnepség zajlik, amely „a vidámság erejének felszabadítását” hivatott megvalósítani egy Kínai Népi Felszabadító Hadsereg által megszállt Franciaországban. Georges Lautner 1981-ben bemutatott *Le Professionnel* című filmjében a szereplők autóval szelik át a sétányt. Ladj Ly 2019-ben bemutatott *Les Misérables* című filmjében Issa és barátai a foci-döntő előtt látogatnak el a sétányra.

A Trocadéro sétány 8 szobra

Ezeket a szobrokat a Chaillot-palota építésekor, az 1930-as évek közepén állították fel.

Bal oldalon, a párizsi torony felé nézve: Alexandre Descatoire (1874–1949) Ifjúság című szobra, Marcel Gimond (1894–1961) Flóra című szobra, Pryas (1895–1985) Reggel című szobra, Paul Cornet (1892–1977) Vidék című szobra.

Jobb oldalon, a párizsi torony felé nézve: Félix Desruelles (1865–1943) Gyümölcsök című szobra, Paul Niclausse (1879–1958) Tavasz című szobra, Robert Couturier (1905–2008) Kertek című szobra, Louis Brasseur (1878–1960) Madarak című szobra.

1964-ben Christo művész áttetsző fátyollal vonta be Paul Niclausse Tavasz című szobrát.