IV. Henrik király szobra a Neuf-hídon

Francia IV. Henrik király szobra a Pont-Neuf téren (néhány tíz méter hosszú, párhuzamos a Pont Neuf-fal, a járdaszinten) található. Ez a tér a Cité-sziget nyugati oldalán helyezkedik el. A szobor egy kis tér közepét foglalja el, amely a Pont Neuf közepén, a Dauphine tér kijáratánál (a Henri-Robert utca felől) található, és uralja a közvetlenül alatta lévő Vert-Galant teret a nyugati oldalon. A szobor a párizsi 1. kerület határán áll.
A jelenlegi IV. Henrik-szobor
Francia IV. Henrik lovasszobrát François-Frédéric Lemot szobrász készítette, és 1818. augusztus 25-én avatták fel XVIII. Lajos uralkodása alatt.
De valójában ez a harmadik lovasszobor, amelyet ebben a pozícióban állítottak fel.
Az első IV. Henrik-szobor 1614-ből – négy évvel a meggyilkolása után
Az első lovasszobor IV. Henrikről Marie de Médicis, a meggyilkolt király özvegye és királyné kezdeményezésére készült. A szobor a Királyi térrel (Dauphine tér) együtt készült, mivel a Dauphine tér mögött, a Pont Neuf-on áll, amely meghosszabbítja a Dauphine utcát (mindhármat IV. Henrik rendelete alapján hozták létre).

Jean Bologne és Pietro Tacca alkotta, a dauphine-i tér eredeti kompozíciójának részét képezi. 1614. augusztus 23-án avatták fel.
A 1614-es szobor viszontagságai
A bronz eredetijét Cosimo II de’ Medici, toszkán nagyherceg küldte el Itáliából Medici Mária számára. 1611 március elején készült el, ám csak 1613 november elején szállították el Livornóból induló hajón, amely Savona partjainál elsüllyedt. A szobor egy hónapig hevert a tenger fenekén, „és csak nagy nehézségek árán, tetemes költségek mellett sikerült kimenteni”.
1628-ban Barthélemy Tremblay és Thomas Boudin öt domborművét, amelyek az arques-i és ivry-i csatákat, Párizsba való bevonulást, az amiens-i ostromot és Montmélian elfoglalását ábrázolják, elhelyezték.
1635-ben a szobor talapzatára és a emlékművet körülvevő fémrácsra végleges feliratokat helyeztek el (a korabeli feliratokat), amelyek leváltották a korábban elhelyezett ideigleneseket. Ezek Lajos XIII-t és Richelieu bíborost emelik ki, kihagyva Medici Mária szerepét, akit fia akkoriban száműzött.

A szobor a francia forradalom idején, 1792. augusztus 12-én dőlt fel. A ló köré csoportosuló foglyok szobrait megőrizték, ma a Louvre-ban tekinthetők meg.
1814-es ideiglenes szobor: a 2. szobor
1814. május 3-án, XVIII. Lajos visszatérésének alkalmából Henri-Victor Roguier egy ideiglenes „pótló” szobrot készített a brandenburgi kapu quadriga egyik lovának gipszmásolatából. Utóbbit Napóleon vitte el 1806-ban, ám mivel nem volt meghatározott célja, a Menus-Plaisirs épületében tárolták, majd 1814-ben a poroszok vették át. Az ideiglenes emlékmű talapzatán ez a felirat állt: „A visszatérő Lajos feléleszti Henri-t.”
1818-as, ma is látható 3. szobor
A mai szobor François-Frédéric Lemot szobrász alkotása, aki a kevés fennmaradt eredeti részlet (jelenleg a Carnavalet Múzeumban) alapján, illetve talán egy magángyűjteményben őrzött fej alapján dolgozott.
Az emlékmű egy páncélos, babérkoszorúval koronázott, jobbjával liliomvirágú jogart tartó lovasszobor, amely IV. Henrik francia királyt ábrázolja. Henrik a Quai des Orfèvres felé tekint, míg a ló a Quai de l’Horloge irányába fordítja a fejét.
A szobor egy díszített oldalú talapzaton áll.
A talapzat elülső oldalán latin nyelvű felirat olvasható:

HENRICI MAGNI
PATERNO IN POPVLVM ANIMO
NOTISSIMI PRINCIPIS
SACRAM EFFIGIEM
CIVILES INTER TVMVLTVS
GALLIA INDIGNANTE DEIECTAM
POST OPTATVM LVDOVICI XVIII REDITIM
EX OMNIBVS ORDINIBVS CIVES
AERE COLLATO RESTITVERVNT
NEC NON ET ELOGIVM
CVM EFFIGIE SIMVL ABOLITIVM
LAPIDI RVRSVS INSCRIBI
CVRAVERVNT
D D
DIE XXV MENS AUG MDCCCXVIII

amit jelentette:
„A legjelesebb király, a nagy Henrik szent szobra, aki népe atyja volt, a forradalom alatt dühöngő tömegek által ledöntetett, Franciaország méltatlankodva. XVIII. Lajos visszatérése után, minden rendből való polgárok összefogtak, hogy helyreállítsák, s a szoborral együtt elpusztított dicsőítő feliratot is újra faragják a kőbe. 1818. augusztus 25-én.”

A talapzat hátoldalán a következő felirat olvasható:

„ERRICO - IV
GALLIARVM - IMPERATORI - NAVAR . R.
LVDOVICVS - XIII - FILIVS - EIVS
OPVS - INCHOATVM - ET - INTERMISSVM
PRO - DIGNITATE - PIETATIS - ET - IMPERII
PLENIVS - ET - AMPLIVS - ABSOLVIT
EMIN - D - C - RICHELIVS
COMMVNE - VOTVM - POPVLIS - PROMOVIT
SVPER - ILLVSTR - VIRI
DE - BVLLION - BOVTILLIER - P - AERARII - F
FACIENDVM - CVRAVERVNT
MDCXXXV”

vagyis: „IV. Henriknek, Gallia császárának és Navarra királyának, fiát, XIII. Lajost követte e műben, melyet az megkezdett ugyan, de félbeszakadt, ám ő befejezte, kiegészítette és kibővítette, fia iránti szeretete és királyi hatalma nevében. Richelieu bíboros-herceg, a kiváló államférfi, a nép közös kívánságának megfelelően folytatta, míg a neves urak, De Bullion és Boutillier pénzügyi főfelügyelők, a kivitelezésért feleltek. 1635.”

IV. Henrik szobra: rejtett kincsek?

A szobrot 1818. augusztus 25-én avatták fel. Az újbóli felállítás alkalmából több tárgyat helyeztek el a szobor belsejében. Ezek pergamenre írt dokumentumok voltak a szobor avatásáról, huszonhat érme és három könyv, melyek IV. Henrikről szólnak. Az egészet a ló hasában helyezték el, s ma a Francia Nemzeti Levéltár Vasgyűjteményében, a Franciaország Történeti Múzeumában őrzik. Az alábbi a tizennyolc darab listája a Nemzeti Levéltár osztályozása szerint:

AE/I/15bis/1/1 – 6 – Ólomdoboz fából készült belsővel, amely a Henri IV szobrának a Pont-Neuf-on történt felavatásáról szóló pergameneket és a pergamenre írt dokumentumokat tartalmazta.
AE/I/15bis/2/1 – 2 – Ólomdoboz fából készült belsővel, amely Sully hercegének, Maximilien de Béthune-nak a *Királyi takarékosságok* című művét tartalmazta, 2 db in-folio formátumú kötet, Simier királyi kötőmester által kötve, vörös borjúbőrrel és aranyozással, francia címerrel.
AE/I/15bis/3/1 – 2 – Ólomdoboz fából készült belsővel, amely Voltaire *Henriade* című művének egy példányát tartalmazta, vélinre nyomtatva, René Simier által kötve, kék marokkói bőrrel, „függőkkel, rekeszekkel és francia címerrel”. A kötés eltűnt, akár bomlás, akár a fa doboz egyik oldalához való ragasztás miatt.
AE/I/15bis/4/1 – 3 – Ólomdoboz fából készült belsővel, amely Hardouin de Péréfixe *A nagy Henrik király története* című művét tartalmazta, Renouard, Párizs, 1816, 1 db in-8° formátumú kötet, Simier királyi kötőmester által kötve, zöld marokkói bőrrel, függőkkel és aranyozott éllel. A kötet kiváló állapotban van, a kötés nagyon szép kivitelű, valamint huszonhat érme (ezüst, bronz és platina).
AE/I/15bis/5/1 – 5 – Négy hengeres doboz (ón vagy fa) és egy pergamentekercs.

A szobrot 1992-ben nyilvánították műemlékké.
Egy anekdota a szoborral kapcsolatos más történetekről, Henri IV szobráról
Lehetséges, hogy Henri IV szobra lábánál készült az első fénykép egy emberről. Ugyanis a Daguerre és Fordos által készített, a Musée des Arts et Métiers-ben őrzött, 7,2 x 10 cm-es daguerreotype a Pont-Neuf-ről az alsó részén két fekvő személy képét mutatja (talán a szobor karbantartásán dolgozó munkások lehettek). Ez a fénykép tehát korábbi lehetne a Boulevard du Temple-en készültnél, ahol egy cipőtisztítót ábrázol, amit az első emberi lény fényképének tekintenek.